Filozófia

Szat-szampatti

A gjána jóga harmadik elve, a szat-szampatti hat fokozatra tagolódik:

szam

dam

uparati

titiksa

sradha

szamadhán

Vivéka – megkülönböztető képesség

A jóga filozófiában külön értelmezzük a következő fogalmakat:

a) elme

b) tudat

c) vivéka.

a) Elme

Az elme feladata a gondolatok befogadása és elvetése. Így például az a gondolatunk támad, hogy egy bizonyos dolgot tegyünk (pl. lovaglás, úszás vagy gyakorlás), de nyomban újra elvetjük ezeket a gondolatokat, mert már újra jön a következő gondolat. Ez egy állandó, nyugtalan, egyikről a másikra való ugrálás, mivel az elme önmagában nem képes döntést hozni. Így nem is segítség nekünk, mert nincs felelőssége. Az elme tele van egoizmussal. Az egóval való kapcsolata által ez az, ami bennünket állandóan szembesít aggodalmainkkal, félelmeinkkel, bajainkkal és problémáinkkal, de sokféle önös vágyunkkal is. Az az elve, hogy boldogok vagy boldogtalanok vagyunk. Gyakran gondolataink, melyek problémánk körül forognak, nem engednek el bennünket. Ezek kuszák, rendezetlenek és gyakran nem hagynak elaludni. Csak akkor szakadunk el elménktől és ezzel mindentől, ami az önösség miatt nyomaszt és felkavar bennünket, ha a fáradság erőt vesz rajtunk és mély álomba merülünk. Ekkor olyan tudatállapotba jutunk, amelyben nem vagyunk sem boldogok, sem boldogtalanok, mert a mély alvásban az ego többé nem aktív. De az elme és az ego az éber tudat ajtajánál, kívül virrasztanak. És mihelyt felébredünk és ezáltal ennek az ajtónak a küszöbét átlépjük, ismét a sarkunkban vannak, és velük együtt minden gondunk és problémánk, vagy az, ami minket még egyébként önös módon felkavarhat.

b) Tudat

A tudat az a fény, melynek keretében értelmünk és ez által megkülönböztető képességünk működik. Ezt a képességet buddhinak nevezzük. Ez is erősen össze van kapcsolva az egóval. Hála a buddhinak, képesek vagyunk döntéseket hozni, de ezeket a döntéseket önös vágyaink vezetik és befolyásolják, és hamis útra vezethetnek. Így ez a képesség nagyon felszínes valami, és a lé nélküli gyümölcshöz hasonló.

c) Vivéka

Csak a vivéka által vagyunk képesek a helyes döntést meghozni. Másként kifejezve: a buddhi adja nekünk a döntéshez a képességet és a vivéka ad biztonságot ahhoz, hogy helyesen döntsünk. A vivéka tehát a megkülönböztető képesség. Nélküle az a veszély fenyeget bennünket, hogy mindig tévedések áldozatai leszünk, és az útról letérünk. Ahhoz, hogy felismerjük, hogy mi a helyes és mi a helytelen, fontos, hogy vivékánkat – megkülönböztető képességünket – fejlesszük, ami teljesen szabad az egótól. Mindenekelőtt meg kell tanulnunk értelmünket használni, ahelyett, hogy hagyjuk, hogy érzelmeink vezessenek bennünket. És ehhez van szükségünk mananára. Lefordítva ez annyit jelent, hogy gondolkodni, vagyis nagyon intenzíven foglalkozunk valamivel (esetleg egy szóval vagy témával) addig, amíg valóban teljes egészében megértettük. Mert csak azután, ha valóban megértettünk valamit – úgyszólván egyek lettünk vele – vagyunk képesek arra, hogy az ily módon szerzett tudást életünkbe integráljuk.

A gjána-jógi számára a manana értelmében vett tanulás a gyakorló út fontos része. Ez élesíti az elméjét és tágítja tudását oly módon, hogy lehetővé teszi számára, hogy a dolgokat teljesen tisztán felismerje és lássa. Hála a vivékának – a megkülönböztető képességnek – képes arra, hogy buddhiját, a megkülönböztető képességét helyesen használja, ami előfeltétele, hogy szellemi előrelépést tegyen.

A gjána jógában klasszikusan a megértés mélységét a következő fázisokkal is kifejezik: sravana, manana, dhjána, gjána. Vagyis a hallás (ismeret befogadása), elgondolkodás (információ asszimilációja), meditáció (belülről értjük meg az ismeret lényegét), tökéletes ismeret, tudás.

IRODALOM

Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga a mindennapi életben rendszer. MOJU, Bp, 2013.

Sankaracsarja: Aparoksánubhuti. in: Gjána Gangá, 2004. 5(17): 16

Shankara: Vivekachundamani. Buddhista Misszió dokumentáció, Budapest, 1984.

Karma jóga, az önzetlen cselekvés lelki útja

Karma annyit jelent, hogy valamit tenni, és azért – aszerint, hogy tettünk pozitív vagy negatív volt – jó vagy rossz gyümölcsöket aratni. A pozitív karma a szabadsághoz és boldogsághoz, a félelem, tudatlanság és kettősség nélküli élethez vezető út. A rossz cselekedetek viszont a szenvedés, a meg nem értés, a tudatlanság, a belső fogság és zavar, valamint a félelem okai.

Két út van a karma képzésére:

-          a niskam karma útja; ezen járnak azok, akik önzetlenül teljesítik a kötelességüket

-          a szakam karma útja; ezen járnak azok akik önző okból cselekednek.

A rossz karmának jó karmával való legyőzése tisztulási folyamat; azaz jó karma által tisztítjuk meg magunkat a rossz karmától.

Azáltal okozunk rossz karmát, hogy másokról rosszat gondolunk vagy beszélünk (azaz bíráljuk, kiigazítjuk, hátba támadjuk őket, stb.). a másokkal kapcsolatos negatív gondolatok megmérgezik énünket és ezzel lelkületünket.

Azáltal okozunk jó karmát, hogy mindig készek vagyunk másoknak segíteni. Azáltal, hogy megpróbáljuk mások tudatlanságát és bizalmatlanságát eloszlatni. Röviden, hogy minden és mindenki iránt szeretetet érzünk.

Összesen tíz érzéket különböztetünk meg, amelyek a kiváltó tényezői annak, hogy földi létünk minden pillanatában karmát képezünk. Ezek a következők:

Karma indrija: a tevékenység öt érzéke, a tettek érzékeinek is nevezik őket. Gjána indrija: a tudás öt érzéke.

1. Karma indrija

A tettek öt érzéke a következő:

- a szavak (vani)              – feladatuk a beszéd; istenségük a tűz, Agni.

- a kezek (bani)                – feladatuk az adás és vétel; istenségük Indra.

- a lábak (pad)                  – feladatuk a járás illetve továbbhaladás; istenségük Visnu.

- a nemi szerv (upaszt)   – feladata a nemzés és a vizelet kiürítése; istensége Brahma.

- a végbél (guda)              – feladata a bélsár kiürítése.

Nagyon fontos, hogy a tettek öt eszközét ismerjük és megtanuljuk ellenőrizni, mert minden, amit általuk teszünk – akár jó, akár rossz – felszámítódik nekünk, azaz karmát okoz.

2. Gjána indrija:

A tudás öt érzéke azok az érzékek, amelyek által meghatározott információkat veszünk fel, azokat az agyhoz továbbítjuk, és ezáltal tudáshoz (gjána) jutunk.

Ezek az érzékek:

- a szemek (csaksu)               – feladatuk a látás. Vizuális információkat továbbítanak az agyba. Istenségük Szurja.

- a fülek (karn)                       – feladatuk a hallás. Általuk fogjuk fel a hangok legkülönfélébb fajtáit (zajokat, szavakat, zenét, stb.), és különböztetjük meg őket. A fülek istensége Digpal.

- az orr (ghrán)                       – feladata a szaglás, tehát a különféle illatokról

  tájékoztat bennünket. Istensége Asvini Kumár.

- a nyelv (dzsívha)                  – feladata az ízlelés. Ezért a nyelv által tájékozódunk a különféle ízek felől. Istensége Varuna.

- a bőr (tvácsa)                       – feladata a bőrérzékelés, tapintás. A bőr nagyon érzékeny szerv. Általa fogunk fel mindenféle érintést, de hideget és meleget is. Istensége Váju.

KARMA – AZ ÚJRASZÜLETÉS ÉS SZENVEDÉS OKA

Isten korrekt. Bármit is teszünk a tíz alapérzékünk által (karma indrija és gjána indrija), visszaadja nekünk. S amit visszaad, az a karmának a gyümölcse. Ha rossz karmát okoztunk, rossz gyümölcsöket kapunk, ha jó karmát okoztunk, jó gyümölcsöket. Vegyük példaként a karma indriját. Ha valakivel szemben kemény szavakat használunk, és ezzel súlyosan megsértjük, akkor negatív karmát okozunk. Egy indiai közmondás szerint a késsel okozott sebek ismét begyógyulnak, a szavakkal okozott sebek ellenben nem. Ha azonban barátságosan beszélünk, szelíden és udvariasan szólunk valakihez, akkor pozitív karmát okozunk.

Hasonlóan van ez mindegyik érzékünkkel. Negatív és pozitív hatást is létrehozhatunk általuk, mivel mindegyikben ott van a negatív és a pozitív is. Karmánk pozitív és negatív gyümölcsei szerint befolyásolja a sors tudatunkat, érzéseinket, érdeklődésünket. Érzékeink tehetetlenek, mindig újat követelnek, tudatunk, érzéseink és érdeklődésünk szerint. Ezáltal állandóan kívánságok keletkeznek bennünk. Például érzékeink naponta kérnek enni és inni, vagy zenét kívánnak, mert a zene jól esik fülünknek.

A karma törvénye szigorú. Senki sem menekülhet meg tőle. Ameddig van karmánk, újraszületünk – mindegy hogy az jó vagy rossz karma. A karma minőségétől csupán az függ, hogy hogyan és hol születünk újra. Ha valaki olyan fejlett, hogy csak jó karmája van, akkor attól a kívánságtól vezérelve tér vissza a földre, hogy az embereknek segítsen.

Csak a szamádhí legfelsőbb állapotában – a nirvikalpa szamádhíban – szabad az ember tökéletesen a karmától.

IRODALOM

Bhagavad-gítá.Terebess, Budapest, 1997.

Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga a mindennapi életben rendszer. MOJU, Budapest, 2013.

Bhakti jóga, az odaadás lelki útja

A bhakti a legszebb téma, amiről az ember beszélhet. Mindenkinek szól, mivel a bhakti jóga út mindenkinek.

A bhakta (aki hisz Istenben és szereti Őt) azt mondja, hogy nem építhetünk házat szilárd alapok nélkül, és ezért imáit egy személyes isten felé irányítja. Egy olyan forma és alak felé, amelyben ő – hitének megfelelően – Istent tiszteli.

A bhakti két fajtáját különböztetjük meg:

1. para bhakti
2. apara bhakti