Bhakti jóga, az odaadás lelki útja

A bhakti a legszebb téma, amiről az ember beszélhet. Mindenkinek szól, mivel a bhakti jóga út mindenkinek.

A bhakta (aki hisz Istenben és szereti Őt) azt mondja, hogy nem építhetünk házat szilárd alapok nélkül, és ezért imáit egy személyes isten felé irányítja. Egy olyan forma és alak felé, amelyben ő – hitének megfelelően – Istent tiszteli.

A bhakti két fajtáját különböztetjük meg:

  1. para bhakti
  2. apara bhakti

1. Para bhakti:

A bhakti jobbik formája. Egy para bhakti-jógi semmit sem vár el Istentől, hanem nagy szeretetben teljesen átadja magát Neki.

2. Apara bhakti:

A bhakti ennél a formájánál van némi önösség, mert az illető azért imádkozik Istenhez, hogy Tőle valamit kérjen. Azaz az apara bhaktiban szereti ugyan az ember Istent, de valamit vár tőle.

Az apara bhaktit négy pontra osztjuk:

  1. arth
  2. arthik
  3. dzsigjászu
  4. gjána

Ezzel a négy ponttal most valamivel közelebbről ismerkedünk meg:

  1.     Arth:

Azt jelenti, hogy az ember segítségért fordul istenhez, ha fájdalom vagy szenvedés gyötri, vagy ha valami más gondja van.

      2.   Arthik:

Azt jelenti, hogy az ember azért imádkozik Istenhez, hogy anyagi dolgokat kérjen tőle – mint például pénzt, házat, hivatásbéli előrelépést, stb. Akik ilyen céllal fordulnak Istenhez, kétségtelenül megfeledkeznek arról, hogy egyszer mindenkinek hátra kell hagynia tulajdonát, ezért az anyagi javak nem jelentenek igazi értéket.

Helyesen mondta a nagy szent, Kabirdász: „Ezen a világon mindenki szegény, kivéve azokat, akiknek szívében Isten szeretete (bhakti) van. A legszegényebb emberek azok, akik mindig vágynak valamire, a leggazdagabbak, akik mindig elégedettek. Az elégedettséget pedig a bhakti által éri el az ember.”

     3.   Dzsigjászu:

Azt jelenti, hogy a kereső (jelölt) Istenhez fordul, és imájában tudást kér tőle. Tudni szeretné, hogy mi Isten. Tudni szeretné, hogy ő maga ki. Szeretné tudni, hogy mi a legfelsőbb, stb. Imáinak és meditációjának ezért az a célja, hogy magasabb tudást érjen el. Fontos, hogy az ember érzéssel, és ne intellektuálisan imádkozzon Istenhez. Az ima úgyszólván személyes konzultáció Istennel. Tagore, a nagy költő mondta: „Ha dolgozom, Isten tisztel engem. Ha imádkozom, Isten szeret engem!”

Amíg az ember imádkozik, Vele beszél, ha meditál, egy Vele.

    4.     Gjána:

Azt jelenti, hogy az ember érzelmeivel és tudásával szereti Istent, tapasztalatai alapján tudja, mi az Isten.

Nárada bhakti-szutrái

Indiában élt egy nagy jógi, Nárada, aki a bhakti jóga filozófiáját elterjesztette. Könyveinek címe Nárada Bhakti Szútrák, nagyon szép olvasmányok. Ezekben ír a bhakti jóga kilenc fajtájáról, amit Navdha-bhaktinak neveznek:

  1. szatszang
  2. hari katha
  3. srádha
  4. Isvara bhadzsan
  5. mantradzsap
  6. szam, dam
  7. szanto ka adhar
  8. szantos
  9. Isten szeretete hátsó gondolatok nélkül

szatszang:

Szat valóságot jelent, szang azt jelenti, „együtt lenni”. Szatszang tehát azt jelenti: „ott lenni, ahol és amikor a valóságról (Istenről) beszélnek. Az embernek tudnia kellene, hogy mi a szat (valóság), és azt is, hogy milyen szangot (társaságot, környezetet) keressen. Ez nagyon fontos, mivel a társaság, baráti kör nagyon befolyásolja az embert. Ezért pontosan meg kellene vizsgálnunk, kivel kötünk barátságot. Szatszang nélkül (anélkül, hogy a valóságról halljon) egyetlen ember sem tudja magát megváltoztatni vagy megjavítani.

hari katha

Azt jelenti, hogy Istenről egy könyvből olvasunk valamit (például a Szentírásból), vagy előadást hallgatunk egy ilyen könyvről (például a Bhagavad gítáról).

srádha

Azt jelenti, hogy a mestert ego (önösség) nélkül követjük és szolgáljuk. Azt is jelenti azonban, hogy bizalmunk van a szent iratokban.

Isvara bhadzsan

Isvara a „Legfelsőbbet” jelenti. Bhadzsan azt jelenti, hogy az ő dicsőségéről énekelni. Isvara bhadzsan tehát azt jelenti, hogy „Isten dicsőségéről énekelni”. Az éneklésnek nagy jelentősége van. Az ének az egyetlen nyelv, amelynek nincs szüksége fordításra. Mindenki együtt tudja énekelni az Istenről szóló dalokat másokkal, ugyanakkor velük is tud érezni, és mindenki lazának és boldognak érzi magát. Az éneklés hozzátartozik a bhakti-jógához. Ezért kellene az embereknek olyan gyakran énekelni, amilyen gyakran csak lehet.

mantradzsap

A „mantra” gyakorlását jelenti. A jógi számára nincs út mantra nélkül. Amilyen gyakran csak tudja, gyakorolnia kell mantráját, mivel írva van, hogy a Kali jugában csak Isten nevének ismétlése által érhető el a felszabadulás (Kali juga kaivalam nam adhara).

szam, dam

Szam az érzékek összes kívánságának feláldozását jelenti, ezen belül azt is, hogy semmilyen vágy nincs többé az ember elméjében. Dam azt jelenti, hogy távol tartjuk testünket és érzékeinket minden negatív cselekedettől – mint lopás, hazugság, másokról rosszat gondolni, stb. Azt is jelenti, hogy reményeinkkel és kívánságainkkal nem függünk olyan dolgokon, amelyek nem tartoznak hozzánk, hanem megelégszünk azzal, amit Isten nekünk juttat. (A szam és dam a Sat-szampatti (a gjána-jóga harmadik elve) két első pontja.)

Szanto ka adhar (olyan személyek tisztelete, akik istennek szentelték magukat)

Az olyan embert, aki spirituális útra lépett és feladott minden világi dolgot, becsülni és tisztelni kell, nem számít, milyen fokon áll.

szantos

Elégedettséget jelent. A bhakta mindig elégedett – lelkileg, szellemileg, anyagilag, tehát minden szempontból. Semmit és senkit nem kritizál, egyetlen dologról sem mond rosszat, nem pesszimista és nem is figyel oda, ha valakiről rosszat mondanak. A bhakta minden helyzetben teljesen elégedett.

Isten szeretete hátsó gondolatok nélkül

A bhakti-jóga a legszebb út Istenhez. Nélküle a jóga levéltelen és gyümölcstelen fához hasonlít. A lelki út bhakti nélkül olyan, mint a gyümölcs lé nélkül. A bhaktit ezért minden jóga tartalmazza. Így minden komoly jóga-gyakorló – mindegy, hogy melyik útra lépett – egyúttal bhakta is.

Ami az állatoktól megkülönbözteti az embert, az az a képessége, hogy képes Istenben hinni, Őt megismerni és Őt követni. Ezért a bhakti jógi számára a hit a legfontosabb. Isten meghallgatja híveinek imáit, és újra megjelenik, hogy rajtuk segítsen, a negatív erőket megsemmisítse. Isten mindig újra megjelenik.

IRODALOM

Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga a mindennapi életben rendszer. MOJU, Budapest, 2013

Nárada: Bhakti szútrák (1). in: Gjána Gangá 2006. 7(1): 11.o.

Nárada: Bhakti szútrák (2). in: Gjána Gangá 2006. 7(2): 12-13.o.

Nárada: Bhakti szútrák (3). in: Gjána Gangá 2006. 7(3): 22.o.