Uncategorised

Verágja

A tiszta verágja a tiszta földi élvezetek és öröm iránti minden vágyódás feladását jelenti, mert mindezek a dolgok a gjána jóga véleménye szerint valótlanok és nem akarja, hogy bármi köze legyen hozzájuk. Ezt következőképpen magyarázzák: az élet olyan, mint egy álom. Mélyen alszunk, és élvezzük az álmot. Ameddig alszunk, az álmot valóságnak érezzük. De mihelyt felébredünk, tudatára ébredünk, hogy csak álmodtunk. Az álom eltűnt és mi felismerjük, hogy az, amit álmodtunk, valótlanság volt. És mivel az életnek is vége lesz egy napon, és egy másik tudatban ébredünk fel, ezért az élet is valótlanság.

Választhatunk tehát: vagy e világ dolgainak örülünk és élvezzük őket, vagy a verágja értelmében élünk és kizárólag az égi örömök felé fordulunk.

A változékonyság a természet működése, és a természet ezáltal valótlanság! Ezzel szemben az Átma – a lélek – sohasem változik. Ő az igazi valóság. A gjána jógi azt a felfogást képviseli, hogy az Átma az a tulajdonság, amelyet sem elégetni, sem vízbe fojtani, sem szétvágni nem lehet. Elpusztíthatatlan és a halál után is létezik. Így az Átma egyúttal szat-csit-ánanda is.

Szat jelentése: valóság

Csitta jelentése: tudat

Ánanda jelentése: örök üdvösség

Így az Átma a legfelsőbb valóság, azonos értelmű a kozmikus tudattal, amely a legfelsőbb boldogság. Ennek az Átmának a formája körülbelül a térhez hasonlítható. A tér mindig tér marad. Nem lehet elégetni és nem lehet felszabdalni. Még akkor is, ha valaki falakat állít fel, a tér alapjában véve változatlan marad, mert mihelyt a falakat lebontják, a tér ismét ugyanaz. Ez az Átma sohasem szenved. Nincs karmához kötve, sohasem boldog, de nem is boldogtalan soha. Ez a tiszta tulajdonság.

Hogyan történik meg az, hogy ez a változatlan Átma ellenére újra kell születnünk és szenvednünk kell? A tiszta Átma mellett létezik még a személyes dzsivátma. A dzsivátma egy individuális lény, a személyes én formájában, amely a karmákkal szövődik össze. Vele vannak egyúttal a kívánságok és a vágy összekuszálódva. Ez az egyéni én mintegy burokként veszi körül a tiszta Átmát.

IRODALOM

Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga a mindennapi életben rendszer. MOJU, Bp, 2013.

Sankaracsarja: Aparoksánubhuti. in: Gjána Gangá, 2004. 5(17): 16

Shankara: Vivekachundamani. Buddhista Misszió dokumentáció, Budapest, 1984.

Gjána jóga, a bölcsesség lelki útja

A gjána jóga az az út, amelyet „a tudás útjának” neveznek. A legfontosabb, amit el kell érnünk, az Átmagjána. Ez az önvaló ismeretét (önmegismerés) jelenti, és ez, mindig a négy jóga-út célja.

A gjána jóga sok elemet tartalmaz a rádzsa-jógából, a karma-jógából, és a bhakti-jógából is. A gjána jóga útja nagyon finom – a tudás fényével teli –, de nem könnyű.

Négy fő pontot vagy elvet különböztetünk meg:

1. vivéka – megkülönböztető képesség
2. verágja – a világi vágyakról való lemondás
3. szat-szampatti (a hat kincs), ami a következőkből tevődik össze:

-          szam – az érzékszervek kontrollja

-          dam – az elme kontrollja

-          uparati – a dolgok fölött állás

-          titiksa – állhatatosság, kitartás

-          sradha – hit, bizalom a guruban

-          szamadhán – a cél szem előtt tartása

4) mumukstva – égő vágy Isten iránt

Egyben azt is láthatjuk, hogy a gjána jógi tökéletesedésének az útja a leírt fenti négy lépcső, ahol a világi tapasztalatok megérése fokozatosan Isten tökéletes megtapasztalása felé vezet.

IRODALOM

Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga a mindennapi életben rendszer. MOJU, Budapest, 2013.

A szamádhiban fejlődik ki az önmegismerés – a legmagasabb tudat jut kifejezésre. Ezáltal minden karma is megszűnik automatikusan. Ha egy jógi eléri a szamádhit, ez ahhoz a folyóhoz hasonlítható, amely hosszú, nehéz utazás után végül a tengerbe torkollik. Most már minden akadály legyőzetett, mert a folyó örök időkre egy az óceánnal. Ugyanígy a jógi is elérkezik útja végéhez és tökéletesen egy lesz Istennel. Az egyéni tudat örök nyugalomra, békére és harmóniára talál – felszabadult.

A szamádhinak különböző fokozatait különbözetjük meg. Ennek első lépése a nem tudatos szamádhi (dzsada szamádhi), majd a tudatos (csétanja) szamádhi.

A dzsada szamádhi formái lehetnek:

1.lája szamádhi

Ez az alvás, a meditáció és a szamádhi közötti állapot. Jóllehet az embernek nagyon szép érzései vannak, azonban mindig az elalvás határán egyensúlyoz. Mivel az alvás tudattalan állapota olyan közel van, itt csak nagyon nehezen lehet átélni a szamádhit.

2. bháva szamádhi

Ezt az állapotot, ami nagyon kellemes, mindenki elérheti, amikor a szívben szép érzések ébrednek, melyek az isteni felé vezetnek minket. De a bháva szamádhi sem vezet célhoz.

A csétanja szamádhi

Ez a forma csak egy Mester vezetésével, és csak guru-mantrával érhető el.

A csétanja szamádhinak két fajtáját különböztetjük meg:

a) szavikalpa szamádhi

Bár az ember mélyen a szamádhiban van, még érez, hall, lát, stb. – vagyis néhány vágy még létezik. Szarvi magot jelent. Jelen van még tehát a karma.

b) nirvikalpa szamádhi

Itt is lehet hallani, érzékelni, látni, de az ember mégis teljesen szabad, és ismeri a múltat, a jelent és a jövőt. Ekkor már többé nincs jelen a karma. Az a személy, aki a nirvikalpa szamádhit elérte, úgy hat, mint egy halott.

A legfelsőbb szamádhi: a tudás, a tudó, a tárgy egységét jelenti. Vagyis a tudás, a tudó, és a tudás tárgya eggyé válnak.

Aki ezt a szamádhit elérte, csodálatos hangot hall és akadályok nélküli határtalan messzeséget érez. Ebben az állapotban, nincsen sem nappal, sem éjszaka, sem fény, sem sötétség, sem édes, sem savanyú, mivel minden eggyé válik benne.

FORRÁS: Paramhans Swami Maheshwarananda: Karma-bhakti-rádzsa-gjána a négy jógaút. Józsefvárosi SC, Budapest, 1992.