A Holi a hindu tavaszköszöntő ünnep Indiában. Az ünnep a phálgun hónap teleholdjára, február-márciusra esik. Az ünneplők festékporral szórják és színezett vízzel locsolják egymást, továbbá ünnepi máglyát raknak a rossz szellemek ellen. Az ünnep kezdetén máglyát raknak a télen felhalmozódott gyúlékony anyagokból, hogy így űzzék el a rossz szellemeket, negatív emlékeket. Ezeknek jelképeként a tűzbe vetik egy démon, Holika képmását, vagy bábuját is. A tűzből visszamaradt parázzsal szent tüzeket gyújtanak, a hamuval pedig – áldásként – megjelölik a résztvevők homlokát.
A Holi ünnep során a résztvevők sok társadalmi konvenciót, viselkedési szabályt áthághatnak. A felszabadult ünneplés része a tréfálkozás, ugratás akár idegenekkel szemben is. Az ünnep a családi és egyéb kapcsolatok megújítására is szolgál.
A hagyomány szerint a gyermek Prahlád bhaktát az önmagát halhatatlannak és legyőzhetetlennek gondoló apja többször is meg akarta öletni. Azonban Prahlád, már kora gyermekkora óta odaadó híve volt Visnunak, aki megóvta a gyermeket. Prahlád nővére, a különleges erővel megáldott Holika volt, akit nem fogott a tűz. Apjuk egyik kísérlete Prahlád megsemmisítésére az volt, hogy Holikát tűzbe küldte, miközben Prahládot az ölében tartotta. A Holika halálával végződő eseményt Prahlád túlélte.
A Holi hagyományhoz tartozik az is, hogy Rádhá, volt az első, aki – Krisna szeretőjeként – megfürödhetett a színekben. Az iránta való tisztelet kifejezéseként az ünneplők gyakran az ő szobra előtt énekelnek.
A „színek ünnepe” világszerte elterjedőben van, így az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Németországban, Oroszországban, Spanyolországban, és természetesen több ázsiai országban is életre kelt, az elmúló telet és a beköszöntő tavaszt ünnepli.
